Menyhért Anna, a kötet szerzője, és az illusztrátor, Balogh Andrea beültek a játszós kuckóba, a sok gyerek pedig köréjük gyűlt. 

Zeg-zúgos emeleti lépcsőház, történelem szagú belvárosi szellemi műhely a Kossuth Klubban, ahonnan már érkezésünkkor tea illat csábítóan hívogat. Hat kis gyerek, egy asztal körül, színesek, könyvek és saját tolltartó kikészítve. Kedves, mosolygós arc, finom moderáció, pontosan találó kérdések, a fantázia terelgetése kisiskolások gondolatainak kifejezése…meseírás együtt. 

A kicsiknek a könyvvel való megismerkedését, megbarátkozását sokféle kiadvánnyal segíthetik elő a kiadók. A fürdőkádba magukkal vihető sípoló, csupán egyszerű képeket mutató műanyag leporellók jelentik a „hozzászokásban” a legelső lépcsőfokot, még a csecsemőkorban. 

A Litera a könyvhétre úgynevezett szabadpolcok összeállítására kért fel öt fiatal, tehetséges kritikust. A polcokon nincs szoros tematikus összefüggés, ám a könyvek valamiképp mégis sort alkotnak. Negyedikként Nagy Boldizsár kritikáit olvashatják öt, a Könyvhétre megjelenő gyerekkönyvről.

„Senki nem hagy ott szívesen (másoknak) valamit, amit ő hozott létre” – Menyhért Anna az elmúlt év változásai kapcsán többek között az Íróiskolában történteket, az 5K megalakulását, a HAT létrehozását, a MISZJE helyzetét, a női szerzők (újra)kanonizálását, valamint a Szépíróknál tematizált női kvótát emeli ki interjúnkban.